Az 1956-os magyar forradalom történetét sokféleképpen el lehet mesélni. Itt más úton járjuk végig: tizenhárom fénykép és tizenhárom pillanat mutatja meg, hogyan vált egyetemi tüntetésből forradalom, hogyan tűnt néhány napig lehetségesnek a győzelem, és hogyan győzött végül a szovjet katonai beavatkozás.
A nyilak vagy a számok segítségével haladhat végig a tizenhárom jeleneten. Mobiltelefonon az ujjával is lapozhat a képek között.
1. A kiindulópont. 1956. október 23-án a tiltakozás diákok körében indult, akik reformokat, szabadságot és nemzeti szuverenitást követeltek. Ami egyetemi megmozdulásnak indult, rövidesen sokkal nagyobbá vált. Forrás: FORTEPAN / Horváth János és családja. 222371. sz. fotó.
2. Menet a Bem tér felé. A diákok kivonultak az utcára, és elindultak a Bem József tér felé. Velük együtt a tiltakozás kilépett az egyetem falai közül, és elfoglalta Budapest köztereit. Forrás: FORTEPAN / Horváth János és családja. 222380. sz. fotó.
3. A tüntetésből tömegmozgalom lesz. A Bem József téren diákokhoz munkások, értelmiségiek és hétköznapi polgárok csatlakoztak. A megmozdulás túlnőtt a diáktüntetés keretein, és országos mozgalommá kezdett válni. Forrás: FORTEPAN / Faragó György. 128747. sz. fotó.
4. Ledöntik Sztálin szobrát. Október 23-án a hatalmas Sztálin-szobor ledöntése a nap egyik legerősebb jelképévé vált. Nemcsak egy emlékmű dőlt le: megrepedt az a félelem is, amelyre a rendszer épült. Forrás: FORTEPAN / Hofbauer Róbert. 93004. sz. fotó.
5. A Magyar Rádió és a felkelés fegyveressé válása. Október 23-án este a tüntetők azt akarták, hogy követeléseiket a Bródy Sándor utca 5–7. alatti Magyar Rádióban is beolvassák. Az épület körüli fegyveres harcok másnap reggelig tartottak. A felvétel a Rádió épületét mutatja az éjszakai ostrom után, az ablakokon jól látható lövésnyomokkal. Forrás: FORTEPAN. 39979. sz. fotó.
6. Kossuth tér: a véres csütörtök. 1956. október 25-én szovjet T-54-es harckocsik álltak szemben a Kossuth Lajos téren összegyűlt tüntetőkkel. Az Országház előtti tömegbe leadott lövések a forradalom egyik legmegrázóbb és legmeghatározóbb pillanatává tették ezt a napot. Forrás: FORTEPAN / Fóti István örökösei. 290083. sz. fotó.
7. Corvin köz és a felkelőcsoportok. Budapest különböző pontjain fegyveres csoportok alakultak, főként fiatal munkásokból, ipari tanulókból és környékbeli lakosokból. A Corvin köz a fegyveres ellenállás egyik legfontosabb központjává vált. Forrás: FORTEPAN / Nagy Gyula. 40178. sz. fotó.
8. A munkások és a munkástanácsok. A forradalom nemcsak a barikádokon zajlott. Október végétől gyárakban és munkahelyeken munkástanácsok alakultak, köztük a MÁVAG-ban és Budapest számos nagyüzemében; ezek képviseleti és szervezési feladatokat vállaltak, és november 4. után is fontos szerepet játszottak. A felvétel 1956-ban a MÉMOSZ, a Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetségének székházát mutatja, a korszak szervezett munkásvilágának vizuális kontextusaként. Forrás: FORTEPAN / Nagy Gyula. 39759. sz. fotó.
9. Nagy Imre és a politikai fordulat. Nagy Imre úgy tért vissza a kormány élére, hogy kezdetben a rendszeren belül próbálta kezelni a válságot. Az utca, a felkelők és a munkások nyomása azonban egyre mélyebb változások felé vitte a kormányt. A felvétel dátuma: 1956. október 23. Forrás: Wikimedia Commons, CC0.
10. Budapest a harcok és a remény között. Október 29-én, miközben több helyen csillapodtak a harcok és rövid időre felcsillant a változás reménye, az utcákon még jól látszottak az összecsapások nyomai. A felvétel aznapi állapotában mutatja a Baross teret és a Rákóczi utat. Forrás: Fortepan / Hegyi Zsolt. Fotó: Balla Demeter. 148102. sz. fotó.
11. Néhány napig úgy tűnt, lehetséges a győzelem. Október 28. és november 3. között a szovjet csapatok ideiglenes visszavonulása és a politikai nyitás azt az érzést keltette, hogy a forradalom győzhet. A felvétel a szovjet csapatok ideiglenes kivonulását mutatja a Szent István körúton, a Margit híd felé 1956. október 31-én. Forrás: FORTEPAN / Nagy Gyula. 40196. sz. fotó.
12. November 4.: a szovjet támadás. 1956. november 4-én hajnalban megindult a nagyszabású szovjet katonai beavatkozás Budapest és az ország más központjai ellen. Az erőviszonyok rendkívül egyenlőtlenek voltak, de az ellenállás több helyen tovább folytatódott. A felvételen szovjet harckocsik érkeznek Budapest belvárosába a Nyugati pályaudvarnál 1956. november 4-én. Forrás: FORTEPAN / Pesti Srác. A dátumot és a helyszínt az Open Society Archives gyűjteménye is megerősíti.
13. Az exodus: vereség, emigráció és emlékezet. A leverést megtorlás, kivégzések, börtönbüntetések és közel 200 000 magyar Ausztriába és Jugoszláviába menekülése követte. Katonailag a forradalmat leverték; történelmi emlékezete azonban fennmaradt. Fotó: magyar menekültek Ausztriában, 1956. Forrás: FORTEPAN / Kleyer Éva. 128566. sz. fotó.
Kövesse az „1956 – 70 évvel később” különszámot
Kérje e-mailben a Hungría Hoy különszámának új írásait az egész hét folyamán.
Különszám | 1956 – 70 évvel később Ez a publikáció a Hungría Hoy 1956-os magyar forradalom 70. évfordulójára készülő különszámának része.
